Pszicho Dzsánki

Búcsúposzt tőlem is

2010-05-25T11:03:00.007+02:00

István előbbi posztjához kapcsolódva én is szeretnék feltölteni valamit: egy karaktertervet, illetve kettőt, de ugyanarról a figuráról. Ő lett volna a Herceg (ha elolvassátok a szkriptet, be tudjátok azonosítani), és ez lett volna a végleges formája - kábé, mert az egyik rajzon bandzsa egy kicsit. Az arcához Robert Smith, azaz a Cure énekesének arcát vettem mintául, mert a leírás alapján valami olyan típusú fazon ugrott be nekem, és hát szerintem igazam is volt.

Rakhatnék még ide tervoldalakat, vagy a kész ceruzaoldalak közül valamelyiket, de nem akarom fájdítani senkinek a szívét, legkevésbé a miénket, úgyhogy be kell érnetek ezzel. A Dzsánkinak miattam van vége, pedig nagyon szerettem/szeretem, látok benne rengeteg fantáziát és egy hatalmas potenciált, de az élet ugye nem ilyen egyszerű. Ezúton is köszönet mindenkinek, aki támogatott minket bármilyen formában, és bocs azoktól, akik várták a folytatást.

Pszicho Dzsánki nekrológja +bónusz materiál

2010-05-24T19:09:00.006+02:00

Nos elérkeztünk az utolsó bejegyzéshez, ami elég szomorú. Annak idején még úgy gondoltam, hogy tele lesz mindig a blog friss infókkal, munkanaplóval, karaktertervekkel, meg mindenféle hülyeséggel. Nos ez nem valósult meg... részint mert lusta voltam, részint mert Gergő húzódozott. Nem töltöttünk fel karakterterveket, mert akkor min lepődtek volna meg az olvasók, és nem írtunk munkanaplót, mert attól féltünk, hogy úgy tűnne nyúljuk a Kemenes-Varga párost... Talán ha kicsit aktívabbak lettünk volna ezen a téren és nem féltünk volna attól, hogy mikor ki és mit gondol rólunk és kicsit kommunikatívabbak lettünk volna az olvasókkal, akkor talán még ma is csinálnánk... De Gergő egy ponton besokalt és megunta. Nem tudom hibáztatni. Én igyekeztem megtenni mindent, hogy jól érezze magát, hogy szeresse csinálni. Több szabadságot kért, én megadtam neki. Nem írtam tele utasításokkal, szögekkel, és beállítás tervekkel a szkripteket. Utólag úgy látom, hogy ez hiba volt, mert túl hosszúra engedtem a pórázt (inkább novellákat írtam, mint forgatókönyveket - annyi maradt meg, hogy nekem mi az elképzelésem a dologról, de az is csak a gesztusok és mimikák tekintetében, a beállítást, a szöget, panel méretet is többnyire ráhagytam teljesen,) , túl messzi volt a határidő, nagyon egyedül volt, és a dolognak amit csinált csak az úgynevezett távoli jövőben lett volna eredménye. Nem tudott addig várni. Kitalálta a saját játékszabályait, megalkotta a saját határait, az eredmény pedig nem a távoli jövőben van, hanem már holnap fent a neten és érkezhetnek a kommentek.
Csak ismételni tudom magam. Nem tudom hibáztatni. Nagyon jó, fontos és értékes dolgot csinál, amiben én is csak támogatni tudom. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy ez PDZS végét jelenti.
Annak idején Gergő volt az egyetlen olyan rajzos ismerősöm, akivel egy húron pendültünk: ugyanazokat a dolgokat olvastuk, ugyanúgy vélekedtünk a képregényről, ugyanolyan dolgokat akartunk csinálni. A mai napig úgy vélem, hogy sokszor csak azért jövünk össze, mert nekem ő, neki pedig én vagyok az egyetlen olyan ismerőse, akivel tartósan, és éjszakába nyúlóan lehet képregényekről beszélni. Ő már a PDZS előtt is csinált képregényeket, és ismertem az akkori munkáit. Volt egy visszatérő punk karaktere (javarészt önmagáról mintázva), erős fényeket és árnyékokat használt, és úgy gondoltam, hogy ha ezt még tovább radikalizáljuk, akkor valami egészen furcsa jöhet ki belőle. Ő javarészt kisrealista történeteket csinált (úgy mint most - csak sokkal elemeltebbeket), de a formanyelve (az akkori!) valami sokkal vadabbal kecsegtetett - legalábbis én úgy láttam.
Ehhez a stílushoz, pontosabban ennek egy végletekig radikalizált változatához találtam ki Pszicho Dzsánkit, ezt a furcsa, néma punk hőst, aki nem is annyira hős, mint két szem, amelyen keresztül feltárul előttünk egy furcsa posztapokaliptikus világ, amelyben a legmeghatározóbb elem a zene - és éppen kirobbanni készül a legújabb rock and roll háború, hiszen Franco Real, ez a sötét próféta, ez a funky-führer egyeduralomra tör.
Ígéretes koncepció (vagy nem...) sok érdekes, experimentális kihívással (hogyan jelenítsük meg kifejezően a zenét egy néma médiumban, úgy hogy ne kelljen a szokványos hangjegyes megoldáshoz nyúlni - ma már olyan elcsépeltnek érzem...). Ennek lett az eredménye majdnem egy évnyi munka után a Pszicho Dzsánki VOL.1. , ami meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült, kaptunk érte hideget, meleget, sok érdekes "kalandhoz" hozzásegített bennünket és sok mindenkivel megismerkedhettünk általa.
És most vége. Én pedig nem fogom folytatni. Ennek többnyire praktikus és konceptuális okai vannak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Dzsánkit annak idején egy olyan képregénynek képzeltem el, amely követi kort, amiben él és rezonál a változásaira, fejleményeire - röviden és tömören parabolisztikus jelleggel bír. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudtam hová tart a történet, (amely a második történetben jóval hangsúlyosabban szerepelt volna, míg az első csak sejtette azt), hanem, inkább azt, hogy az egyes részeket (bizony ilyen nagyra törő ábrándokkal indult ez a képregény! - most már azt is elárulhatom, hogy öt részre terveztük, vagyis öt kemény évig kellett volna melózni vele) kicsit hozzá idomítottam volna a köz- és saját hangulatomhoz, illetőleg olyan témák is felbukkantak volna benne, amelyek sokunkat foglalkoztatnak. Ennek megfelelően a II. füzetnek idén kell megjelenni és nem később, különben az olvasók pszichikailag túlhaladnak rajta. Nem lesz érdekes, mert túl vannak ezeken az érzéseken, a témákat pedig lezárták magukban. Aktualitás helyett anakronizmusként hatna.
A praktikus ok pedig az, hogy nem ismerek... pontosabban nem vagyok olyan viszonyban más rajzolókkal, hogy most ekkora áldozatra kérhetném őket. Meg kéne rajzolni 30 oldalt legkésőbb a Hungarocomixig... az hét hónap... közben azonban dolgozni kell a szkripteken is (az egyiket még finomítani kell (5#), a másikat meg megírni (6#)). Szóval legyünk realisták... Én mondjuk a magam részéről minden erőfeszítést hajlandó vagyok megtenni... de ki vállalná? Ez a nagy kérdés.
Na mindegy. Ezzel zárul ez a kis történet... és egy kis meglepetéssel! Ugyanis belinkelem ide Nektek a Pszicho Dzsánki 4# és 5# szinopszisát, valamint forgatókönyvét (utóbbiból csak a szinopszist, mert mielőtt nekiültem volna a forg.könyv megírásának, Gergő szakított velem, ami után már úgy gondolom mindegy is...). Olvassátok, véleményezzétek, már ha érdekel. Ha valakinek van kérdése, akkor tegye fel. Ez a blog valószínűleg augusztus végéig fog működni, utána törlöm...
Augusztus végéig esetleg jelentkezhet egy új rajzoló is... majd meglátjuk.

Pszicho Dzsánki 4# (szinopszis)

Pszicho Dzsánki 4# (forgatókönyv)

Pszicho Dzsánki 5# (szinopszis)

Listahely

2010-01-19T13:58:00.011+01:00

A Pszicho Dzsánki felkerült a Geekz blog 2009 legjobb külföldi és magyar képregényei: top 5 képregény magyar szerzőktől listájára! A második helyen említenek minket - reméljük, ez nem valami sorrendet jelent, hiszen a Bábel verménél és Marabu Dodóskönyvénél jobbat nem igazán adtak ki ebben az évben.
A teljes lista a képre kattintva érhető el!
Oh és Lénárd Laci saját listáján "az év leghidegrázósabb romantikus történeté"-nek nevezte a képregényt. Thanx guyz!

Speeching

2009-12-09T09:04:00.002+01:00

Bár a Pszicho Dzsánkihoz sok köze nincs, azért belinkelek ide valamit a blogomról. A szegedi képregényfesztiválos comic speech újra, plusz még a hungarocomixos.

Marketingstratégia

2009-11-29T01:21:00.000+01:00

Annak idején a Korog zenekar mondta azt, hogy legközelebb majd a koncert után szólnak a rajongóknak, hogy majd lesz... illetve, hogy volt... Na most, mi is valami hasonlót követünk el, ugyanis szeretném jelezni, hogy a mai napon 10-órától kint leszünk mi is a Hungarocomixon!

Várunk minden kedves érdeklődőt!

Szegedi (siker)élmény

2009-11-18T00:45:00.000+01:00

Hát igen! Ezen is voltunk és nem is akárhogy. Persze nem kell azért nagy dologra gondolni, de azt hiszem a börze után átestünk az első igazi tűzkeresztségen. Volt bemutatónk, adtunk interjúkat és találkoztunk a képregényes világ pár fontosabb szereplőjével... Persze voltak azért csalódások és keserű szájíz, de NEM A RENDEZVÉNY MIATT, inkább személyes jellegűek, melyek részletezésébe nem mennék bele.

Nagyon helyre kis standunk volt. Ez a fakkos megoldás nekem nagyon bejött. Esztétikus, többnyire praktikus is, bár előfordult, hogy az asztal alatt négykézláb kikecmeregve jutottunk csak ki mögüle, hogy vadászhassunk egy kicsit. Nos igen. A jövőben vissza kéne fognunk magunkat, mert lehet, hogy ott nem létünkkel potenciális Dzsánki vásárlókat riasztunk el, vagy késztetünk tétlenségre. Mindegy, azért most is fogyott, aminek mi nagyon örültünk, reméljük a kedves vásárlók is.

Gergő a nap végére egy LOEG 2. -vel lett gazdagabb, valamint a Preacher első, special edition számával, ami ha minden igaz, most már az én polcom dísze is, ezenkívül egy 100 bullets első számmal... ezekre emlékszem, illetve, hogy a nap végén közölte, hogy a Pesti könyvtől cseréltek vele egy Lucky Luke-ot PDZS-re! Nem mertük elhinni!

Én a részemről főleg a magyar szerzői kiadásokra álltam rá. Így most már van Firka Comics 4.-em, Hey Jude-om (nagyon emberi, egyszerű és szeretnivaló minden hibájával együtt) Panelem 2008. októberi (benne Emtrexx kiváló képregényével, a 12órával - nagyon jó a hangulata és rendkívül dinamikus, ugyanakkor tartalmaz nem kevés finom melankóliát), Bayer Antallal pedig sikerült cserélnem(nünk) egy Kanont (vizuálisan nagyon szép, a legjobb mangákat és animékat idézi, de a sztorit nem igazán sikerült összeraknom elsőre - persze mondom ezt én egy Pszicho Dzsánkival a hátam mögött!).
A Comics Invest-nél a már említett Preacher-ön kívül pedig sikerült beszereznem egy bizonyos Armor című képregényt, a 90'-es évek elejéről... egyenlőre nem tudom pontosan micsoda ez, de a rossz fiúk nem mások, mint bohócok benne ( ez a rajta látható COMIC CODE pecsét miatt van?). Szóval nem semmi agymenés, pláne amikor megjelennek benne a cirkuszi állatok is. 300 Ft volt.
Végül, de nem utolsó sorban pedig cseréltünk Pilcz Rolival is, a Kalyber legelső részére. Mivel amúgy sem ismerem a sorozatot és Roland pedig mondta, hogy valszeg ezek az utolsó példányok belőle, mert ezeket is "véletlenül" találta valahol (már ha jól vettem ki a szavaiból). A sztori mellesleg tetszett, különösen az, hogy bármely korosztály igényeit kielégíti. A poénok egyaránt ugyanolyan jól hatnak az esetek többségében egy általános iskolai, mint egy főiskolai közegben. Kalandvágy, sőt kaland éhség, szerelem, beilleszkedési problémák, álmok... 12 és 25 között minden fiatalt jellemez.

Roland tartotta a fesztivál kvázi nyitó (előtte a Pesti könyv volt) előadását, és egyből teltházzal, pedig még csak 10 óra volt. Utána jöttünk mi. A terem a kezdés előtti és utáni első percekig üres volt. Szinte. Váradi Gábor és Szabó Gergő ült bent, az első sorban, ahol egyébként az összes előadáson ültek ha tehették. Szegedi közönség ismerheti őket, hiszen az egyetemen gyakran tartanak képregényes kurzusokat, valamint a Nemzetiségek Házában jelenleg is fut mitológiai előadás sorozatuk, melynek következő darabja december elsején lesz és a magyar démonológiával fog foglalkozni. Szóval ők voltak bent meg mi, később Gáborékhoz csapódott Nihil és a terem is megtelt háromnegyed részt. Belecsaptunk. Én, bár szeretek előadni, még gyakran zavarban vagyok és leginkább a mondanivalóm koherensségére figyelek, a közönségről sajnos sokszor megfeledkezek és elveszítem velük a kapcsolatot. Végül is egészen jól jöttünk ki a dologból. Gergő segített, ahol elakadtam és a közönség is türelmes és megértő volt. Ezúton is köszönjük, hogy eljöttek! A legfontosabb dologról, a képregény világáról sajnos nem ejtettem elég szót. Ez később vissza is ütött kicsit. Persze én is szidom magam eleget, hogy sohasem tudom kitalálni egészen, mindig csak újabb és újabb puzzle darabot rakok a helyére, ami rendben is lenne, de egyszerre inkább többet. Történetet kellene írni, de minek, hisz mindet megírták, de akkor is kell, mert a puszta kísérletezés nem elég (nem csak az olvasónak - nekem sem!), és az újabb és újabb elbeszélés mindig újabb s újabb részére vet fényt a már ismert történetnek.

Szóval voltunk az X-Embörök bemutatóján, a horroros előadáson, de mindkettőről ki kellett jönnünk, mert nem igazán kaptunk levegőt a szűk, zsúfolt teremben. Kicsit bele tudtam hallgatni Kertész Sándor prezentációjába is, ami érdekfeszítő volt, de "sajnos" mennem kellett standolni, ezért a végéről már lemaradtam. A nap végén Váradi Gábor és Szabó Gergő profi, a képregények és a II. világháború propagandájának viszonyáról szóló előadásával zárult a fesztivál, amit nagyon élveztem. Odakint ekkor már összepakoltak. Gergő pedig behúzta az utolsó vonalakat a helyben alkotott kis szösszenetére, ami Fritz egyik comic speech-es papírjára készült.Körülbelül 650-700 látogatója volt a banzájnak. Nagyon szép.

Készítettünk pár képet is. Ezek közül a minket érintőket itt láthattátok, de jó pár, egyéb, Dzsánkitól függetlenebb témájút leshettek majd meg ha minden igaz a KN-en.

Hosszú nap volt az a szombat. Akárcsak a mai. Lefekszem.

ESzK

2009-11-11T08:30:00.000+01:00

Itt olvasható a szombaton esedékes Első Szegedi Képregényfesztivál és Vásár teljes és hivatalos programja. Most már biztos, hogy ott leszünk. Nem feltétlenül miattunk, de érdemes minden képregénybarátnak ellátogatnia a helyszínre, ha belefér.

***

Mellesleg a szegedma.hu-n olvasható egy pár sornyi interjú Istvánnal, Pilcz Roland (Kalyber Joe) és Rozgonyi Zalán (X-Embörök) alkotók társaságában.

Előzetes információk

2009-11-04T10:08:00.000+01:00

Minden jel szerint árulni fogjuk a Dzsánkit az Első Szegedi Képregényfesztiválon, november 14-én, ráadásul még egy rövid bemutatkozási blokkot is kapunk (hogy ez konkrétan mit jelent, egyelőre nem tudjuk száz százalékosan). Ez a hír pedig már csak azért is fontos, mert a Hungarocomixon előre láthatólag nem fogunk tudni részt venni, tehát ha valaki kíváncsi a képregényünkre, legjobb eséllyel a feszten juthat hozzá - mármint rendezvény keretén belül, mert rendelni e-mailben továbbra is lehet, plusz a Komikon képregényboltban is beszerezhető.
Jelen pillanatban ennyi, de teszünk még fel bővebb információt ide a blogra a következő másfél hétben.

Börze

2009-10-13T14:50:00.001+02:00

Megjártuk a képregénybörzét. Király volt!
Relatíve jól fogyott a Dzsánki: 25 példány kelt el.
Készült néhány nárcisztikus fotó is, a képre kattintva megtekinthetők.
Lénárd László (a Viszlát, Eger! és a BMX-kölyök '89 nagy sikerű szerzője) pedig már írt is egy rövid véleményt a kiadványról a blogján.

Köszönjük!

Kész (majdnem)

2009-09-28T22:52:00.000+02:00

Gergő ma befejezte a utolsó oldalt is. Újra szkennelte a régieket. Most már csak a beírás van hátra!
És pénteken megy a nyomdába.

Beköszönő

2009-09-24T00:18:00.000+02:00

...És ezennel útjára is indulnak Pszicho Dzsánki, a hangtalan fecskendő hős kalandjai Oravecz Gergely, (továbbiakban KÁW ill. grg) rajzoló és Mráz István, (továbbiakban Space, stvn illetve Szerény Személyem) író tolmácsolásában.

A történet valahol játszódik és legfőképpen valamikor. Az az egy biztos: jóval a Gombák után, melyek beragyogták és átformálták a Földet. Az emberek szétzilált soraikat már rendezték. Létrejöttek kisebb és nagyobb csoportok: falvak, városok. A közlekedés egy része is helyre állt. Sőt, a kapcsolattartás hatékonyságát növelendő néhány rádióadó is beüzemelt, amelyek közösségi feladataik mellett szórakoztatják is a megmaradt népet...Régi, épen maradt lemezekről, vagy az önjelölt dalnokok által (kiknek presztízse igen csak nagyot nőtt az elmúlt évtizedekben - akárcsak maguknak a hangszereknek) feljátszott és archivált számokat.
Egyszóval: újra kezdődött az időszámítás, hisz újra van miért számolni a sanyarú éveket! De sok még a teendő. A szervezettség nem az igazi. Ezt egy páran ki is akarnák használni, és máris újra írnák a soványka kis történelmet...
Tökéletes antihősünket, Pszicho Dzsánkit követve barangoljuk be eme sivár, de reménykedő földeket. Az ő szemén keresztül pillanthatunk e világ lakóira és hétköznapjaira.

A sorozat bevezető része (Pszicho Dzsánki Vol.1), mely három darab, jelenetnyi hosszúságú történetet rejt, várhatóan a 18. képregénybörzére jelenik meg. Terjedelme 24 oldal (borítóval együtt), ára: 500 Ft. Szerzői kiadás.

Tervezett borító és mutatvány-oldalak: